1.nap

Hm...
Most sem vagyok eppen feldobva... Eszembe jutottak ma olyan dolgok, amiket azt hittem mar el is felejtettem... Nehez ugy csinalni, mintha semmi se tortent volna...

De a napom Istennel... Hat, nem volt kedvem ma se felkelni..:P 11kor azzal koltottek, hogy le kell adni a papirt a jovo evi szakosodasra:P... Erre sikerult kimasznom az agybol, es ez volt az elso program, amit Istennel csinaltunk:D. Kivalasztottunk szepen, sorra, minden tantargyat(jaj, nagyon izgi:P.Sztem az egesz evfolyamrol csak en akarok torit tanulni szamitastechnikan, de na:P...)
Aztan nagyon nehezen, de vegul a szak is meglett, ugyhogy jovo evtol ismet csak C-s vagyok. Ez szerintem foleg azert, mert meg mindig azt hiszem, hogy meg kell felelnem a magam altal felallitott elvarasoknak..

De aztan Isten megint meglepett:P. Kaptam ma viragot Tole:). Vadszegfut... azt nagyon szeretem, s olyan szep volt... egy neni szembejott, es nagyon el akarta adni nekem... aztan meg penzem se volt ra, de amennyi volt, annyiert adta ide. S olyan gyonyoruek...
Azt hiszem ez volt a legnagyobb oromom ma:).

Meg egy meglepetes: tudtam beszelgetni nehany mondatot valakivel, akire utobb meg nezni se sikerult... csak par mondat, de ma azt ereztem ez altal, hogy Isten formal, s el tudja venni az a fajdalmat, ami meg bennem van... S egyszer majd hiszem, hogy teljesen elveszi, s oromet ad a helyere:).

Most nekifogok tanulni... nem megy, es megint szomoru is vagyok, de meg nincs vege a napnak, s ezt a maradek idot is Vele akarom tolteni, akkor is, ha most csak szomorkodva es panaszkodva... O tudja minek mikor van itt az ideje:P.

jatek:D

Mindenkinek volt mar, s talan meg lesz, miert en lennek a kivetel? szoval egy hosszabb, s nehez idoszakom van eppen. Mar egy ideje irok rola, valoszinuleg meg fogok is egy darabig, de aggodni csak kicsit kell, semmi olyan nem tortent, amit ne lehetne tulelni:P..
Viszont ezek harcos bejegyzesek. Kicsit elgyengulok (na jo, nagyon el...), Isten kiskanallal osszeszed, aztan kezdjuk elolrol:P:). Igy olvassatok szeretettel...

A hetvegem egy remalom volt.Viszont... ma vhogy megis ugy dontottem, hogy leulok kicsit Istennel, s leirom Neki, hogy hol es mi faj... igazabol ez kicsit vad volt es panasz, szinte meg harag is... de legalabb vegre ott voltam, ahol lennem kellett...

Aztan nagyon jo otletunk tamadt:):D!!
Az jutott eszembe, hogy a kovetkezo 10 napban kicsit szeretnek jatszani. Gondoltam arra is, hogy megkerek vkit, hogy minden nap csinaljunk vmi ujat, probaljunk ki valamit, amit meg soha... de hat nem talaltam ra alkalmas szemelyt...(vajon miert?:P)
Aztan ma amig a levelet irtam, azt ereztem, hogy Isten biztosan szivesen jatszik velem:). Annyira fejlesztettuk tovabb az otletet, hogy a jatek celja 10 napon keresztul arra figyelni, hogy Isten milyen meglepit es ajandekot rejtett el nekem:D... Hat nem izgi?:P S akkor ebben a 10 napban egyutt fogunk nyomozni, figyelni, kiprobalni uj dolgokat, es ki tudja meg mit:P.

Kozben persze szesszio, a tesom kicsengetese, es bermaanyuka is leszek...:) Ugyhogy en nem terveztem el elore semmilyen meglepit:P (mar csak azert sem, mert ilyen suru program koze nem tudom hol es mi fer bele:P).
Szoval igen, en most szabadkezet adtam Istennek:P:).Vegre!!:P


Igazabol nagyon feldob mar ez a jatekotlet ajandeka is:). De holnap fogjuk kezdeni:P. Arra gondoltam, hogy megirom majd minden nap, amit kaptam, vagy amit eppen csinaltunk, s nekem uj volt:).

Hm... ugy tunik, hogy a mai napnak vasarnapos lezarasa lett, az elvarasaim (es minden jel) ellenere:P. Nagyon vagytam mar vkire akivel jatszhatok, ugyhogy izgalmas 10 napnak igerkezik...
A tobbit majd ezutan:)

Szeretni

En azt hittem konnyen es nagyon tudok szeretni. Nem is igazan ereztem, hogy valakivel szemben ez nem megy, ugyhogy arra gondoltam, ezen temakorrel nincs problemam:P.

Csak osszetevesztettem a fogalmakat. De nagyon. Mar nehany napja eszembe jutott a gondolat, aztan ma egy beszelgetes alatt meg is fogalmaztuk. Szeretni azt jelenti, hogy ott vagyok melletted, barmit is csinalj, es ugy mindenestol, a sok hibaddal egyutt (nem mikor lekuzdotted oket!!) elfogadlak...

En ugy szerettem (szeretek...), hogy mikor latom, hogy tevedsz (en, szoval erzitek, hogy nem egeszen objektiv a dolog:P), szepen kijavitlak, es addig megyek vele az idegeidre, amig te is megerted. Tovabba ugy szeretek, hogy megproballak meggyozni arrol, hogy most rosszat csinalsz, megprobalom megtiltani neked, ami szerintem nem helyes, es mindemellett sokszor elmondom, hogy ez neked a legjobb...

Ijeszto. Isten viszont ramutatott valamire. Egyik nap, csak ugy a semmibol azt magyarazta el nekem, hogy O hogyan szeret. Ha valaki, akkor O aztan nagyon tudja, hogy hol tevedek, hogy mit kellene eppen csinalnom, es ismeri a buktatokat.
S mit csinal? Mellettem van... akkor mikor hibazom, akkor mikor rossz dontest hozok... mindig... es turelmesen (ha ezt egyszer meg tudnam tanulni!!!!!) vegigvarja, amig felismerem vegre, hogy most megint elszurtam. Kovetkezik a fejmosas? Nem... Meg csak meg se szid, azt se mondja, hogy latod, ha azt csinaltad volna, amit kell, ha hallgattal volna Ram...
O csak megolel. Es en kisirom magam, mert ezzel a szeretettel szemben tehetetlen vagyok es kicsi. Ezt senki mastol nem kaphatom, csak Tole. Ez tokeletes...

S aztan megint elindulok. Szeretni... Felek, hogy ez nem fog menni... Elfogadni teged csak ugy? Mindenestol? Nem kioktatni? Nem turelmetlenkedni, hogy hidd mar el, hogy nekem van igazam?

Lehetetlennek tunik... Megis megyek, mert Tole szeretnek megtanulni szeretni...

Mi van velem?

Ezt kerdezgetem magamtol... ma leadtam minden projektet, s ezzel az utobbi ket het porgese is befejezodott.
Alig vartam mar ezt a szabad pillanatot, de az tortent, amire valahol melyen szamitottam: nem tudok mit kezdeni a szabadsagommal.
Annyi tervem volt, hogy ma ehhez-ahhoz fogok, de nem megy. Es ami nem okozott eddig nehezseget: ma meg az se ment, hogy leuljek Istennel... Amit viszont csinaltam: ultem, szomorkodtam, s probaltam mindenfelevel elvonni a figyelmet az uressegrol es fajdalomrol, ami maradt...
Nem voltam rosszul az utobbi par napban, de valahol ereztem, hogy ezzel az erzessel meg szembe kell nezni. Hat tessek... itt van. S nem birom elviselni.
Amit tennek, az az, hogy ugy csinaljak, mintha nem ez lenne a valosag. Beleugorjak uj dolgokba, csak, hogy ne kelljen megelni a veszteseget. Mennyivel konnyebb lenne...

Talan Istennel is azert felek leulni, mert tudom, hogy O is szeretne, ha szembeneznek azzal, ami van. Es ha a megoldast es segitseget Tole varnam... en viszont tudom, hogy O turelmet ker tolem, es hogy mindezt vegigcsinaljam...

Nem nagyon megy. Konnyebb lenne valami masrol almodozni... persze tudom, hogy az ugy nem az igazi...De ez a semmi elviselhetetlennek tunik...

Persze nem adom fel:). Le fogok ulni Vele is. De azert minden imat koszonok, amit azert mondtok, hogy ezt a dontest mielobb meghozzam...
S na...azt most is tudom, hogy jo lesz:P... csak meg kell elni, es tul kell (s lehet is!) elni...:P

tanulok...

Hanyszor koveti el az ember ugyanazt a hibat?!
Latom vilagosan, es ertem, hogy ha megteszem, akkor megint hibazom. El is hatarozom, hogy en tobbet soha!!! ... es akkor megis... megis ugyanazt csinalom. Fuggosegrol van itt szo... de mitol is? Miert gondolom azt, hogy jobban tudom en, mint masok... miert gondolom, hogy nekem kell nevelni es jobba tenni a vilagot? Vagy miert gondolom, hogy masnak nehezebb, sot, lehetetlen, ugyhogy nekem kell megtenni? Mit is gondolok en masokrol... es magamrol? En, a hatarozott... mit is akarok en magamtol?

Most azert nem egy tukrot nezegetnek legszivesebben...

A legujabb terv: nekifogni, s alkotni vmi szepet:). Talan ez kozelebb vinne ahhoz a tukorhoz is...

De az meg odebb van. Addig is, megint osszeszedem minden eromet, es tanulok holnapra... persze nem a hibaimbol...
De tovabbra is Abban bizom, Akinek megvan minden valasza...
Akaratlanul is, de egy kis mosoly egyutt jar ezzel a gondolattal.... :)

A dicsoitesben rejlo ero:)

Szerda ota csak varom, hogy na, ma fog osszeomlani ez a vilag. Itt es most lesz vege, mert igy tovabb egyszeruen nem tud mi tortenni.
Sose kepzeltem el errol a pontrol a folytatast, otletem sincs mi lehet a kovetkezo lepes, vagy mit kellene csinalni. Plusz ez a nagy erzelmi toltet... Visszafogni magad, mert azt mar tudod, hogy hova vezet ha nem ezt teszed.
Szoval, nagyban sajnalom magam, es a "szerencsetlen" eletemet, bunko vagyok masokkal, mert megtehetem, mert most en "szenvedek"! Most a program: sajnaljon csak az egesz vilag engem, mert ezt maskepp nem is lehet kibirni.

El is dontom, hogy a mai napot is (delutan 6kor:P) egy nagy alvassal koronazom meg, akkor legalabb az agyam tulporgos resze kikapcsol. Na, de nehany oldal meg belefer.

Visszakaptam egy konyvet a mult heten, de meg en se olvastam. Na jo, ugy sem hat meg, de alvas elott jo lesz gondolatelterelonek. Hat nem tudtam lehunyni a szemem utana:P!

Elkepeszto!Isten terveben benne van ez a mai szerencsetlen nap is, ez az egesz irto pocsek helyzet, sot minden egyes imamat meghallotta, amit azert mondtam, hogy vegye mar el es oldja meg ezt a helyzetet! Erted? En meg azt hiszem nem. 2 ev imait O mind hallotta.
S nem az van, hogy na gyurkozzunk neki, mert ez meg mindig nem volt Neki eleg, es talan majd ket ev utan cselekszik. Nem! Az van, hogy ami most olyan rossz, es amit most gondolkodas nelkul kidobnek az eletembol, vagy amelyik idoszakot most inkabb ataludnam, csak ne kelljen megelnem: O mindezt felhasznalja az eletemben!
Ja,ja... nem azt a jot, ami majd X ido mulva eljon, hanem ezt a pocsek es semmilyen helyzetet!Ez az en imaimra a valasz. Eppen most, ezen a sok siros, "alig birok felkelni" allapoton keresztul valaszol az imaimra. S azt mondja, hogy "ok, hallottam oket:). Most engedd, hogy segitsek!Fogadd el, es adj halat a maert!" A maert? Ezert a helyzetert? Azert, hogy osszedol eppen az eletem? Azert!:) Azert, mert "En itt es most veled vagyok, es ez az en tervem resze!".

Huuuu... nem tudom honnan, de ereztem, hogy mosolyog a szemem!Ereztem, hogy mosolyog a szivem is:). Hogy ujra van bekem. Es hogy igen, en elhiszem, hogy minden keresemet hallottad, hogy mindent latsz, es igen, elhiszem, hogy ez a nagyon rossznak tuno valami a Te terved resze, es dicserlek ezert Istenem:). Dicserlek, mert Te itt es ma szeretsz, velem vagy, es alakitod az eletem! Itt es most a Te munkad erzodik az eletemben:). Faj?Igen. Na es akkor mi:P... Majd kicsit sirok, mikor muszaj:P, de mar tudom, hogy ez nem az en rossz donteseim kovetkezmenye csupan, nem a gonosz munkajanak eredmenye, hanem a Te terved resze az eletemben!!!!:)

A Te szereto es gondviselo terved resze, es igen, ezaltal fogod megmutatni a Te nagysagodat az eletemben!Hat jo, akkor mutasd meg, Uram:).
Es en boldogan mondok igent a mara:).


Gondolhatjatok, ezek utan nem tudok lefekudni aludni, hiszen meg van nehany ora a mabol:)!:)
Es nem gondoltam volna, hogy ilyen tortenhet, de most ki akar ugrani a szivem a helyerol...:)

Szabadsag?

Talan:
Amikor derus mosoly bujkal az arcodon, elindulsz, mert varnak rad, es te se felsz mar menni...amikor minden olyan tiszta...


Szeretnem, ha leirnatok ti is, hogy nektek mi most a szabadsag. Azt hiszem most ez segitene...
Koszi:).

Fiuk-lanyok

Gondolkoztam ezekrol a fiu-lanyos dolgokrol. Elmeletben mindent olyan jol tudunk, neha nagyon elegem is van a temabol. Megis megosztanek vmit arrol, amit meg elmeletben is most fedezgetek fel.

A no.
A no az elet hordozoja. Benne alakul, novekszik, hordozza, majd eletet ad... Ez szamomra nagyon uj. AZ ELET hordozoja... az elet a szepseget is jelenti... azt hiszem Istennek ez a legnagyobb ajandeka a no szamara... a no resze a teremtesben... Isten altala ad eletet:)...vagi:P

A ferfi.
A ferfi az elet vedelmezoje, orzoje. O vedi a not, s igen, az eletet. Ez komoly feladat. A ferfi ov, vedelmez, kihuzza a kardjat, ha kell...Isten altala ved es harcol...:)

Tudjatok miert nem lehet a no pap?Mert az elet nem vedheti az eletet!Az Oltariszentseg Jezus. Jezus az orok elet:). A no nem vedheti az eletet, lehet a tabernakulum, lehet a tarto, de nem lehet az or.

A teremtes konyveben Isten megbunteti Evat es Adamot. Eva buntetese: fajdalmas szules, a ferfi uralkodni fog rajta. Evat a buntetes ugy eri, mint anyat es mint feleseget. En ebbol arra kovetkeztetek, hogy Isten meghatarozza Evat, es altala a not: tars, anya, feleseg.
Adam: a vedelmezo, aki a no mellett van, es faradsagos munkaval megszerzi, amire szukseg van.
Az ember? A ferfi es a no, egyutt. A ferfi? csak a fele... A no? meg mindig csak a fele...Isten ugy teremtette meg a ferfit es a not, hogy csak egyutt tudjak Ot (es a benne rejlo egyseget es szeretetet) visszatukrozni.
Isten kepmasa az ember: azaz a ferfi es a no, egyutt!

Meg egy gondolat. Maria. Maria Jezus hordozoja. Az orok elete!!! Maria, mint a no, akit Isten elenk allit peldakent, nem csak a fia orok eletet hordozza, hanem mindegyikunk orok eletet Jezus altal...nem birom felfogni, hogy az mennyi...
Na es en?Mint no?Arra hiv mindegyikunket Isten, hogy mint Maria, meghajtsuk fejunket az Ur akarata elott, fogadjuk be az eletet, amit kuld, es fogadjuk el a Fia altal megszerzett orok eletet a bennunk megszuleto elet szamara is...Ezt megegyszer nem art elolvasni...:)

Es a legszupcsibb?;;)
Ha meg nem hordozom az eletet? Nem hiszem, hogy tudjuk nem hordozni... Fizikailag talan nem minden nonek lesz babaja(vagy meg nincs:P), de az az elet, amit rank biztak fentrol, azt hiszem az nem merul ki ebben. A no, tudva es akaratlanul is hordozza magaval a szepet. Hordoz magaban vmit, ami fenyt visz oda, ahol nincs, eletet, oda, ahol nincs, melegseget a hideg szobaba... vmilyen formaban mindnyajan eletet viszunk, es hordozunk magunkkal allandoan. A puszta jelenletunkkel.
Lehet ez a mosolyunk. Lehet ez a kedvesseg. Lehet ez a gondoskodas. Lehet a bizalmunk, ami valakiben hegyeket mozgathat meg.

S akkor melyik az az elet, aminek a hordozasaval Isten mar megajandekozott?
Most en is ezt keresem..:)

Re: Praktika :)

A mult heten voltam interjun:P. Egy olyan ceghez hivtak be, ahova 2 hettel a jelentkezesi hatarido lejarta utan kuldtem el az oneletrajzom (pusztan figyelmetlensegbol, nem vettem eszre, hogy lejart a hatarido:P).
Megis: behivtak interjura:P:). Nagyon izgultam. De jo volt, meg nekem is tetszett:P.
Aztan alig birtam kivarni a mai napot, hogy erkezzen a valasz... es 11kor ujabb telefon: menjek be beszelni a "director general"-lal.
Hat bementem:P.
Ok felvettek, es en igent mondtam...:P

Ez szuper hir:)!Es igen, ugy gondolom, hogy Istene a hala es a dicsoseg, hogy talaltam egy nagyon erdekes munkat, erdekes projektekkel, es ok is engem akartak...

Megis:
Ami most bennem van?
Hat ez nagyon emberi... az orom utan, egy olyan erzes keritett a hatalmaba, hogy "eladtam magam"...alairtam egy papirt, ranyomtak a pecsetet, es ennyi...En eladtam...Ok megvettek...
Most gondoltam bele, hogy de vajon ok kicsodak...milyen emberek? vajon lesz akivel Istenrol beszeljek neha? Vagy ez ma mar tul nagy elvaras?
Remelem Isten ott is hasznal majd engem, s ott is ad nekem tarsat es segitseget...

Csak O vigyen, es O vezessen, s akkor tiszta szivembol es orommel irtam ala azt a papirt:)!

Ez is en vagyok...

21 ev alatt mar-mar ugy tunt, hogy kezdtem kiismerni magam. Lassan megtanulom, hogy milyen helyzetben hogyan reagalok, mi az alapreakciom (igen, az az osztonos), illetve lassan kialakult bennem egy kep, hogy hogyan szeretnek reagalni (az idealis valaszom a helyzetekre).
Volt valami, amin kulonosen dolgoztunk Istennel. Hozza tettem minden eromet, a bizalmamat Istenbe helyeztem, s utobb az tunt fel, hogy megy ez nekem...:P
S akkor tegnap, mintha az utobbi nehany het igyekezetere tettem volna pontot: olyan dolgot csinaltam, amit meg soha...nem olyan jot, olyan rosszat.
Olyan dolog jott ki belolem, aminek maskor a gondolatat is elutasitom, s biztos, ha mas mesel el ilyen helyzetet, siman a fejere olvastam volna.
S akkor tegnap, hagytam, hogy kijojjon belolem minden harag es minden mereg, olyan kemenyen es ijesztoen, ahogy az bennem abban a pillanatban elt. Ereztem, hogy nem ez a helyes, nem ez a szep, de nem akartam megallitani. Jol esett ott es akkor ilyenforman kimutatni az erzeseim.
Nem szabadultam fel. A kovetkezo nehany perc azzal telt el, hogy megsirattam magamat, ezt a tettet...nem tudtam elfogadni. Azt ereztem, ha en kepes voltam erre, akkor nincs hatar?mire lehetek meg kepes?elkepesztoen szegyelltem magam, azt ereztem, hogy az utolso vagyok a foldon...

Ma megint ezzel ebredtem. Kepes voltam ezt tenni...
Probalok szembenezni a gondolattal. Isten is elutasitja a bunt, de azt nem, aki elkoveti. Nem vagyok azonos a tettemmel. Akkor is, ha ez kijott belolem, en nem ez vagyok, nem akarok ez lenni.
Isten celja? Talan tul akar mutatni magamon...talan egy ilyen gesztuson keresztul akar megtanitani oszinten vallalni az erzeseket?Hogy ne elnyomjam oket, s aztan robbanjanak, hanem oszinten az ove legyen mind?
Talan egy uj fejezetet irunk most rolam es az onismeretemrol?

Tegnap el akartam felejteni az esetet. Egy nagy Delete-et nyomni. Ma vallalom, hogy ez biza beirodott a memoriamba. Istenem, te hozd helyre, amit elrontottam, es segits magamat a te szemeddel latni...

Isten igazsaga...

A hetvegen rabukkantam egy eloadassorozatra (igazabol Huni kuldte a linket, egy parkapcsolatos eloadast keszultunk egyutt meghallgatni:P).
Ma viszont elkezdtem bongeszni az eloadasok kozott. Nagyon valtozatos temajuak, ajanlom mindenkinek. ( http://www.palferi.hu/hanganyagok )
Talaltok egy eloadast Isten igazsaga temaban..abbol indulok ki..

Isten igazsaga...a Biblia? ...megis, a Biblia minden egyes mondata eltavolithat minket Istentol, ha olyan helyzetben "vagjak" hozzank...Ez ellentmondas. Elsore engem is meglepett. Megis... vannak a teologiai igazsagok, es vannak a gyakorlati igazsagok. Nem vagyok teologus, nem ismerem a Biblia torteneti hatteret, de erzem, hogy a Biblian keresztul Isten folyamatosan szol hozzam, es alakitja az eletem.
De mi a helyzet akkor, amikor mi akarjuk a Biblia szavaival masoknak megmondani a "tutit"... Isten tudja, hogy mikor hogyan kozeledjen hozzank. Vajon mi is?
Tegyuk fel, hogy valakihez segitsegul fordulunk... Nem azert, mert nem tudjuk, hogy mi lenne a helyes, mi lenne az igazsag... s megis feltesszuk a kerdest...Isten szeret engem is? Tudom, Isten megbocsajto, de akkor nekem miert nem bocsajt meg?
Isten hol volt akkor, amikor ez velem megtortent?
Minden hazugsag a satane? A paraznalkodas tenyleg ellentmond Isten tervenek?

Hany ehhez hasonlo kerdest tudunk feltenni...Hanyszor tudjuk nagyon jol a kerdeseinkre a valaszokat (akkor is, ha nem vagyunk teologusok)...
S megis feltesszuk ezeket a kerdeseket, mert most mi vagyunk abban a helyzetben!Most mi erezzuk a tavolsagot Istentol, mi erezzuk a fajdalmat, mi erezzuk a terhet a buneinknek, mi vagyunk keptelenek lemondani a bunrol... minket nyom le valami egeszen melyre...mert most nekunk tul nehez...
Es akkor osszeszedjuk maradek eronket, hogy tanacsot kerjunk valakitol...

Es ez az a helyzet, amikor konnyen leultethetnek minket nagyon szep (es persze igaz) igazsagokkal. "Isten szeret teged, terve van mindennel, ami veled tortenik"... De vajon ez volt a kerdesunk?

Gyakorlati igazsag...az az igazsag, amit akkor erzek, akkor ertem meg, es fogadom el, amikor az en fejem folott csapnak ossze a hullamok.
Tobbe mar nem "tudom", hogy ebben a helyzetben mit kell csinalni...mas szamara nekem is lennenek nagyon szep valaszaim, de rajtam az most nem segit...
Meg azt se tudom, hogy Isten mit szol hozza...teljes kod...
Nem, ilyenkor nem kell az a valasz... Talan csak egy kis vigasz, egy kis csend, ima... megertes, es turelem...

Aztan ugyis erkezik O, szetvalasztja a vilagosat a sotettol, es feny derul Isten igazsagara... szerintem ez a gyakorlati igazsag kulcsa...
:)