2013. szeptember 25., szerda

Őőőő :)

Megcsodáltam ma egy keresztény énekesnőt.
Gyönyörű.

Imádkoztam és hallgattam a dalait. Az volt bennem, hogy én is arra vágyom, hogy az életem teljes egészében az Ő szolgálatában álljon. Furcsa. Régen ezt a szót ki nem tudtam volna mondani...
Vágyom Rá. Vágyom arra a békére, amit csak Ő tud adni. Amit megadott ma is. Vágyom arra a szépségre, amit csak Ő tud adni. Szeretnék én is ragyogni Benne :):), nem a fáradtságtól lógatni a nyelvem vagy az orrom... Persze ez az élettel jár. Tudom.
Mégis szeretném ha azzal, amit nap mint nap csinálok, közben az emberekkel ismertetném meg, hogy kicsoda is az a hatalmas Isten, aki úúúúúgy szeret, aki úúúúúgy vár, és aki megengedi hogy megálljak előtte... én... a hatalmas király előtt... sőt... odaszaladhatok... odabújhatok, és lehajol hozzám és felemel magához a magasba...
Ki ez a hatalmas? Ki Ő?!:):)

Az én életem egyetlen értelme és egyetlen szerelme. :) Na jó, voltak még szerelmek, s talán lesznek:P... de Hozzá hasonló sosem volt és sosem lesz.

Igen, ijesztő. Érthetetlen. Ciki. Rózsaszín.
És mégsem érdekel...

Szeretném megtalálni, hogy mi az a meló, amit számomra álmodott meg. Szeretném megtalálni, hogy melyik az a ház, amit nekem tervezett. Szeretném megtalálni, hogy kik azok, akikkel közösen meséljük el azt, hogy Ő kicsoda:D... Na jóó... csak azt picit, amit mi is megsejtettünk Belőle... :P

Szeretném a ragyogását! A békéjét! A szerelmét! A szépségének töredékét... :P ...
Szeretném úgy élni a látszólag hétköznapi életem, hogy annak minden lehelete csak Őróla beszéljen. Szeretném ha kint ugyan (nem zárdában, nem templomban, hanem az utcán, a suliban, a munkában), de csak Érte és csak az Ő dolgaival foglalkoznék...

Leírnám, hogy miért... de nem tudom kimondani, hogy ki Ő!!!
Megőrültem? Talán. Időnként biztos. Péter is egy őrült volt. Vizen járó fajta... aki elsőnek ugrik be, elsőként lép ki, egyetlenként marad Jézussal... és igen, 3-szor árulja el... és sír...keservesen... Péter egy bolond, aki nem fél a bolondságától, mert mindennél jobban szereti Őt. Kész hülyét csinálni magából. Mindegy mi az ár...

... én... legalább ilyen bolond akarok én is lenni...



2013. szeptember 6., péntek

Még hányszor ... ?


Nem akarok több álarcot. Nem akarom eljátszani, hogy erős vagyok és bátor. Nem akarom eljátszani, hogy jó vezető. Nem akarom azt mutatni, hogy tudom, amiről fogalmam sincs. Nem akarom azt mutatni, hogy nem szeretném ha bárki is megértene, miközben arra vágyom, hogy bárcsak létezne valahol valaki aki bár egy kicsit tudja, hogy miről beszélek... És nem akarom mosolyogva végignézni vagy meghallgatni, ahogy elutasítanak.

Időnként sírni akarok. Kiáltani! A gyermek kétségbeesésével... szabadon kifejezni azt, ami öröm és azt, ami fáj! Mint amikor még "őszinte ember voltam, ordítottam s toporzékoltam...". Pont úgy.

Gondoljon csak a világ bátran amit szeretne... nekem magamhoz, és Ahhoz kell hűnek lennem, aki előtt soha egyetlen álarcot sem kellett feltennem, aki akkor is halálosan szeretett, amikor én Rá se néztem...

És mégis... meddig adlak el, Uram? hányszor adlak oda egy szép pillantásért? hányszor adlak oda egy szép bókért? vagy egy kézfogásért?
hát nincs lecke, ami számomra is megtanulható?!

Van egy lecke picivel lennebb. Vajon igaz? Vajon létezik?
Eljön számomra is? és ha el... vajon ez őszinte lesz, vagy csak egy fájdalmakra épített vár?...Örökre bevehetetlen...
Nem tudom, Jézus... nem tudom te hogyan csináltad.


"Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeláldozás között,
És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság a biztonsággal,
És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó,
És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget,
a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével,
És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez.
Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér.
Műveled hát saját kertecskédet, magad ékesíted fel lelkedet, nem mástól várod,
hogy virágot hozzon neked.
És megtanulod, hogy valóban sokat kibírsz,
Hogy valóban erős vagy...
És valóban értékes."


Egy meg egy, az mégiscsak kettő

...gondolatok szingliknek, és barátaiknak... ;) Mennyire lehet szenvedni valakinek a hiányától? Hogyan lehet úgy teljes életet élni, ho...