Leadva.
22 év ... függelék nélkül...
Van benne pár hiba. Közel sem teljes, közel sem tökéletes. Hiányosnak érzem, de most úgy elég is volt belőle. Most kicsit mindenből...
Hiányzott, hogy valaki szeresse... valaki értékelje... valaki megdícsérje... hogy tovább tudjon élni. Bár a vágy, a lelkesedés, és talán én is sokkal inkább.. De én sem tettem meg a magam részét. Vártam egy külső kezet. Hát nem volt.
Most jön a többi. Valahol az is, hogy oda tudjak újra állni Isten elé, s elmondani, hogy sajnálom... Mit is? Van amit...
Na meg az is most jön, hogy megtanuljam azért tenni a dolgokat, mert nekem fontosak. Nem azért mert másnak. Nem azért, mert más arra bíztat, hogy jó, hanem csak mert nekem fontos. Megtanulni, hogy igen, merjenek dolgok fontosak lenni. Ne várjam, hogy más majd elmondja, hogy ez jó... nem fogja. Talán néha. De van, amikor senki sem tudja sem megérteni, sem átérezni a helyzetet. Ilyen.
Kicsit ijesztő. Rájöttem, hogy nem tudom hogyan tudok bíztatás nélkül menni. Nem tudom hogyan lehet elhinni valamiről, hogy okés, ha nem látom, hogy valakinek igazán az, hogy mások szerint is van értelme.
22 év... függelék nélkül...
azt hiszem a többi az egy másik kiadás lesz...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Egy meg egy, az mégiscsak kettő
...gondolatok szingliknek, és barátaiknak... ;) Mennyire lehet szenvedni valakinek a hiányától? Hogyan lehet úgy teljes életet élni, ho...
-
A modern nő bizony jól öltözik. Diszkréten sminkel, és mindig tudja, hogy mi miért van rajta. Sportcipőben pont olyan magabiztosnak hat, min...
-
Néha elgondolom, hogy milyen lenne úgy ismerkedni valakivel, hogy semmit se kelljen magamról mesélni... nem elmondani, hogy mit szeretek, mi...
Az allamvizsgadolgozatok altalaban ilyenek, senki meg nem kerdezi, tenyleg tetszett amit irtal, meg vagy-e elegedve vele, oromot okozott-e, fejlodtel-e, s folytathatnam..A tanarok vegzik a monoton munkajukat, felveszik a penzt a diakok utan, mi elvegezzuk a dolgunkat, erzesek/erzelmek nelkul, s az elet megy tovabb, egy plusz diplomaval a zsebben..Valoszinu a rendszer hibas, a rendszer alkotoi es kigondoloi, es azok akik "vegrehajtak" az utasitasokat..En is pont igy voltam licenszleadas utan, senkit nem erdekelt hogy en letettem-e valami fontosat, valami ertekeset a tudomany asztalara..Persze, mi kicsik vagyunk, a mi erzeseink, gondolataink nem szamitanak, foleg nem egy olyan orszagban ahol csak az szamit hogy minel tobbet termelj, minel kevesebb ido alatt, es minel nagyobb mennyisegben..Azt mondjak lerohannak minket a kinaiak..Ki tudja, lehet mi vesszuk at valojaban az o mentalitasukat (vagy mar reg atvettuk, ezen lehet vitatkozni...). A lenyeg szerintem az hogy probalj olyan embereket talalni (vagy olyan ceget), ahol nagyobb hangsulyt fektetnek az emberek ertekere, es arra hogy mire van igazan tehetseguk (pl. nem mindenki programozo hajlamu/beallitottsagu aki programozik - de mivel kenyeret lehet keresni vele, s letkerdes, hat megteszik sokan). Ha azt teszed amit szeretsz, vagy olyannal dolgozol/foglalkozol amit ertekelnek (legalabb a korulotted allok), akkor boldog leszel, s nem fogod majd azt gondolni hogy 22 ev, fuggelek nelkul :). Nem vitatkozni akarok, de ez a dolgozat nem 22 ev munkaja (bar teny, sok tanulas van benne), hanem egy ugyanolyan "vizsga" (szandekosan idezojelben) mint a tobbi, ha jobban belegondolsz egy kicsit hosszabb es bonyolultabb projekt, ennyi..Kapsz erte par kreditet, es mehetsz amerre latsz..(nem en mondom, a tanarok, az egyetem, a rendszer..)Es sokan soha nem tudnak kilepni ebbol az ordogi haromszogbol, mert sokak szamara tenyleg ezek maradnak az elet nagy vizsgai..De akkor mit szoljon az aki 5-6-10 gyermeket nevel fel, aki ket munkahelyen dolgozik csakhogy meglegyen a napi betevo falat, es igy tovabb, es igy tovabb..Nehez vilagban elunk, nehez donteseket hoznunk,foleg akkor ha nem robotkent szeretnenk vegiglotyogni az eletet.De az a 22 ev fuggelek nelkul az te vagy ugy ahogy most itt allsz/itt irsz elottunk, es ez igy van jol :), mert szeretunk es mert orulunk hogy olvashatjuk amiket irsz :). Ezekkel a gondolatokkal sokkal tobbet adsz a vilagnak (szemelyesen nekem pl. ha nem masnak), mint szaz vagy akar ezer licensszel mesterivel vagy dolgozattal..Az arva gyermekeket, a szegenyeket vagy a beteg oreg neniket nem az fogja erdekelni hogy miert oda tettel eppen egy gombot amire ra kell kattintani es nem ket centivel idebb vagy odebb :D.Egyszoval hajra, fel a fejjel, meg akkor is ha neha nem konnyu, ha nem ertjuk sokszor hogy miert, ha nem ertekelnek minket, ha nem batoritanak, ha nem szeretnek..Nekunk hivatasunk van, ELETunk van, hitunk van!Szeretnunk es hinnunk kell Istenben es egymasban, egy szebb, ertekesebb, remenytelibb es emberibb jovoben! VELED, VELEM, VELUNK mindannyiunkkal!
VálaszTörlésÉn se gondolom, hogy ez volt (vagy lesz) az életem vizsgája... de mégis egy olyan élethelyzet ez, amikor végiggondolom, hogy merre haladok, milyen típusúak lesznek a következők... amikor picit elgondolkozom azon, hogy milyen (ön)értékelésre van szükségem, és azt, hogy hogyan és merre is tovább... és igen, kicsit ezt az egyedül kérdést is... nagyon köszönöm, amiket írtál! Nagyon jól esett... és ilyenkor kicsit Isten megszeretget. Most általad:). És igen...én is tudom, hogy Istennek sok meglepije van, és menni kell, s bízni... sok mindent nem tudok, de hiszem, hogy Benne a dolgoknak értelme lesz... ezért nem adom fel, bármilyen szomorú is legyek!:) és na... azért nem szokta hagyni, hogy sokáig szomorkodjam:P:)
VálaszTörlés