2012. november 1., csütörtök

Én vagyok...:)

Végigböngésztem az utolsó pár bejegyzésem.
Csak nagyvonalakban. Észrevettem a dolgokat, amiket szeretek és amiket nem szeretek bennük.
Azt hogy néha annyira homályos, hogy érthetetlen, máskor meg olyan nyílt és tiszta, hogy már szinte az a bűn. Húzogattam a számat jobbra-balra...
... és végül egy őszinte mosollyal és annak az örömével, hogy hú... hiszen nekem sikerül valahogy megfogni magam, egyszerűen ezt éreztem: igen, ez itt mind-mind én vagyok:)!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Egy meg egy, az mégiscsak kettő

...gondolatok szingliknek, és barátaiknak... ;) Mennyire lehet szenvedni valakinek a hiányától? Hogyan lehet úgy teljes életet élni, ho...